NAT Javaslat

Módszertani Központunk szakértői közül a 2011. évi Nemzeti Alaptanterv felülvizsgálata munkájának első fázisában részt vettek:

Pignitzkyné Lugos Ilona
Vörös Veronika
Simonné Goschi Gabriella
Dr. Vass Zoltán
Dr. Csányi Tamás
Boronyai Zoltán

A lenti munkaanyagunkban fontos szerepet vállalt még Dr. Somhegyi Annamária.

2012.01.06.


NAT JAVASLAT 2012
  

A Nemzeti Alaptantervben a Szociális és állampolgári kompetencia tartalmazza az egészségtudatos életvitellel kapcsolatosan elsajátítandó ismereteket, képességeket, és pozitív attitűd elemeket. Ezzel párhuzamosan kiemelt fejlesztési területként kezeli a közoktatásban tanulók testi és lelki egészségének hatékony, a tudományos igényeket is kielégítő fejlesztését.

A testnevelés és sport műveltségterület célja tanulóközpontú személyiségfejlesztés mozgásos tartalmakon keresztül.

A személyiségfejlesztés folyamatában a közoktatásban tanulók kognitív és motoros ismereteket, készségeket, továbbá az egészségtudatos életvitelt támogató és tudatosító, jövőorientált attitűd elemeket sajátíthatnak el.

A műveltségterület kognitív és mozgásos tartalma egyszerre jelenik meg eszközként és célként a személyiségfejlesztés érdekében.

A testnevelés órai motoros tartalmak eszközként jelennek meg abban az értelemben, hogy az elsajátítandó egészséges életviteli ismeretek (fogalmak, szabályok, algoritmusok, eljárások, összefüggések) az életkori sajátosságok figyelembevételével változatos, örömteli és a motivációt erősítő mozgásos feladatok végrehajtása során a gyermek személyiségének épülését szolgálják.

A műveltségterületi mozgásos tanulás, az adott mozgásos cselekvések rendszere a verbalitás segítségével a hozzájuk tartozó fogalmi reflexiók tudatosulását hozzák létre. Szervesen kapcsolódnak olyan más műveltségterületekhez, amelyek a személyes és a társas élettel, a kapcsolati kultúrát tudatosan alakító emberi tevékenységekkel, azok hatásaival foglalkoznak (anyanyelvi kompetencia, matematikai kompetencia, médiakultúra és internethasználat stb.).

Az egyén életminősége szempontjából legfontosabb eredményeként az aktív, felfedező tanulás szemlélete, és a pszichés jóllét észrevétlenül épül be a tanulók hétköznapi életviteli szokásaiba, megteremtve ezzel egy jól szocializált személy társadalomba való beilleszkedését.

A motoros tanulás folyamatának célja mozgásaiban is művelt egyén nevelése, aki olyan széleskörű mozgáskészség-bázissal rendelkezik, amelyet képes változó körülmények között alkalmazni (mozgáskoncepciók) és tudatosan, tervezetten használni, beépíteni a mindennapi életébe (mozgásstratégiák).

A korábban megfogalmazott és mind a mai napig érvényes megállapítások továbbra is helytállóak, miszerint a testnevelés és sport – ismereteivel, értékeivel és funkciójával – sajátosan összetett műveltségi terület. Keretei között komplex módon és a tevékenységet középpontba állítva éri el a test, a lélek és az értelem, vagyis a teljes személyiség harmonikus, sokoldalú, tervszerű fejlesztését. A műveltségterület fontos részét képezi a teljeskörű iskolai egészségfejlesztésnek.

A nevelési folyamat középpontjában a gondolkodó ember áll, aki saját és mások fizikális, pszichikai, szellemi természetéről ismereteket szerez, meggyőződéseket, értékítéleteket alakít ki, önálló véleményt alkot, felismeri saját felelősségét, továbbá egészsége fejlesztése és megőrzése érdekében élethossziglan megfelelő döntéseket hoz.

Örömet lel a különféle pszichomotoros tevékenységekben, elviseli a stresszt, a testi, lelki, szellemi terheléseket, önértékelését stabilan megtartva vállalja a közösségi felelősséget, követi a szabályokat, elfogadja a normákat, a megmérettetést és az értékelést. Felkészül sajátos feladataira, szerepeire, miközben az önmegvalósítás irányába törekszik.

Családtagként, dolgozó állampolgárként tudatosan gondot fordít egészségére, és élethossziglan fenntartja alkotóképességét olyan társas kapcsolatok mellett, amelyekben természetes a biztonság, az elfogadás, az együttműködés, a fair play szelleme.

A fenti célok megvalósulásához szükséges a játék- és sportkultúrában való tájékozottság, a rendszerezett speciális kognitív, affektív-emocionális és motoros tudás a játék- és sporttevékenység területein és a relaxációban, az önálló testedzésre, sportolásra, mozgásos önkifejezésre való készségek magas szintje, igény az esztétikus test, a biomechanikailag helyes testtartás, az egészségközpontú tevékenységrendszer kialakítása és fenntartása iránt.

Az esélyegyenlőséget biztosító tanulásszervezés a személyiségfejlesztés kulcsfontosságú elemeként jelenik meg.  Tekintettel arra, hogy a gyermekek egyéni bio-pszicho-szociális állapota természetszerűen különbözik és eltérően fejlődik, a fejlődési folyamat csak az egyén önmagához viszonyított fejlődése tükrében vizsgálható és értékelhető.

A differenciálás sajátos területe a pszichomotoros tehetségek azonosítása, és az adott pedagógiai környezetben lehetséges gondozása. Az egyéni bánásmód körébe tartozik továbbá a korlátozottság és a hátrányos helyzet elfogadása, a kompetenciahatáron belüli kezelése és elfogadtatása.

A fenti szemlélethez illeszkedő mozgásos tevékenységek megválasztásában hangsúlyosan jelenjenek meg: a bizalmat, az együttműködést, a kreativitást, a fantáziát, az érzékszervi működést, a figyelemkoncentrációt, az emlékezetet és a térérzékelést fejlesztő feladatok.

A tanulóközpontú személyiségfejlesztést úgy kell megoldani, hogy a tanulók tanulják meg követni és folyamatosan fejleszteni saját fittségi állapotukat. A társadalom népegészségügyi helyzete megkívánja, hogy a pedagógus a tanulók szív- és érrendszeri, mozgatórendszeri, légzőrendszeri és tápláltsági eltéréseit figyelembe véve állítsa össze a testnevelési óra mozgásanyagát, és figyeljen oda a már betegségekkel küzdő tanulókra is.

A megújuló testnevelés és sport műveltségterület olyan ismeretekkel látja el a tanulókat, melyek elsajátításával az egyén megismeri, elemzi és megérti a saját (perszonális) fizikai és mentális egészségét pozitívan befolyásoló tényezők fontosságát, és azok egészséges életvitelt meghatározó szerepét. Ezzel párhuzamosan olyan motoros tartalmakat sajátíttat el, amiket hatékonyan tud alkalmazni, elemezni, kommunikálni (interperszonális). A változatos és élményszerű tanítás-tanulás eredménye a mozgás igénye és szeretete, a pozitív attitűd, ami lehetővé teszi egyrészt az egyén magas szintű mentális és fizikai aktivitását, másrészt a boldog életet a nehézségek ellenére is.

 

FEJLESZTÉSI FELADATOK

 

1-4. ÉVFOLYAM

A testnevelés és sport műveltségterület tartalma az általános iskola 1.-4. évfolyamán a természetes mozgáskészségek játékos fejlesztésére, illetve azok változatos, sokrétű és tudatos alkalmazására épül egyre összetettebb feltételek mellett. A mozgáskészség-bázis kialakulásával és fejlődésével párhuzamosan a gyermekek ismeretekre tesznek szert a mozgástanulásban, a játéktevékenység megértésében, illetve a versenyzéshez kapcsolódóan. Az egészségtudatossággal kapcsolatos ismeretek területén kitüntetett szerepet kap a biomechanikailag helyes testtartás, a biztonságos és rendszeres testmozgás szerepe.

A tanítás-tanulás folyamatában állandóan törekedni kell a tanulói kommunikáció, kooperáció és kreativitás fejlesztésére, amely biztosítja az életkori sajátosságnak megfelelő konkrét műveleti gondolkodás kialakulását, mások nézőpontjának megértését és az egocentrizmus csökkenését. Fontos életkori célkitűzés, hogy a tanuló képes legyen mások szándékainak és érzéseinek észlelésére. Ebben az életkorban elérendő, hogy a tanuló legyen képes megbízni másokban és önmagában; legyen képes akaraterejét, önkontrollját gyakorolni; és legyen képes kezdeményezni, teljesítményének örülni és hasznossá válni.

A tantárgyközi tartalmak, a kompetenciák és a fejlesztési feladatok (pl.: anyanyelvi kommunikáció, a matematikai kompetencia, a környezeti nevelés) keretében megalapozott, elsajátításra váró vagy már elsajátított készségek, fogalmak, kategóriák egységeinek beillesztése a mozgásos tevékenységrendszerbe hozzájárul a hatékonyabb tanuláshoz, a kedvezőbb tanulási teljesítményhez.

Összességében elfogadó, meleg, ugyanakkor követelményeket támasztó, következetes nevelési környezetet biztosító légkör szükséges, ahol a gyermekek aktív, felfedező, velük született képességeit megerősítik; és kialakul a bizalom a testnevelő iránt.

 

Ismeretek

1. Mozgástanuláshoz kapcsolódó ismeretek

·        Térbeli tudatosság (elhelyezkedés a térben, mozgásirány, horizontális síkok, útvonal, kiterjedés)

·        Energiabefektetés tudatossága (idő, sebesség, erőkifejtés, mozgáslefutás)

·        Mozgáskapcsolatok, -kapcsolódások (testrészekkel, tárgyakkal és/vagy társsal, társsal vagy társakkal)

·        Kommunikációs szabályok, formák és jelek (pl.: szervező eljárások, információcsere)

2. Játéktevékenységhez kapcsolódó ismeretek

·        Játékfeladatok (pl.: menete, folyamata, célja)

·        Játékszabályok (pl.: kezdete, vége, létszám, terület, mozgásforma)

·        Játéktípusok (pl.: kreatív, kooperatív, verseny, előkészítő, rávezető, labdás)

·        Játékstratégiák (pl.: helyezkedés, támadó, védő, emberfogás, területvédés, csel, passz)

3. Versenyzéshez kapcsolódó ismeretek

·        Egyszerű sportági szabályok és sportszerűség

·        Sportágak

·        Olimpiai alapismeretek

4. Prevencióhoz és rekreációhoz kapcsolódó ismeretek

·        Fizikai fittség és mérése (pl.: testtömeg, motoros képességek)

·        Helyes testtartás és gerincvédelem (pl.: medence középhelyzete, lábtorna)

·        Rendszeres mozgás és sport hatása a szervezetre (pl.: teljesítmény, izomláz, betegségek)

·        Életviteli alapismeretek (pl.: táplálkozás, időbeosztás, öltözködés, higiénia,

·        médiatudatosság)

·        Relaxáció (pl.: légzésszabályozás, belső figyelem)

·        Biztonság (pl.: baleset-megelőzés, elsősegély, közlekedési alapismeretek)

·        Környezettudatos kapcsolat a mozgás tárgyi környezetével (pl.: a takarékosságra irányuló cselekedetek: a csap elzárása, villany leoltása, papír gyűjtése, flakonok gyűjtése; az épített környezet, a tornaterem, sportudvar és környéke megóvása, a rend, a tisztaság védelme)

5. Alkotáshoz, önkifejezéshez és kooperativitáshoz kapcsolódó ismeretek

·        Önreflexió útján (pl.: izomfeszülés, izomlazítás, alapérzelmek, vélemény, vágy, szándék)

·        Gondolkodási műveltekkel (viszonyítás, összegzés, megkülönböztetés, sorba rendezés, felismerés)

·        Személyes átéléssel (pl.: őszinteség, változás, szabályszegés, alkalmazkodás, újszerűség)

·        Szocializáció során (pl.: győztes, vesztes, megegyezés, különbözőség, másság, fair-play)

 

Mozgásműveltséghez tartozó természetes és nem természetes mozgásformák

1. Helyváltoztató természetes mozgásformák:

·        Járások, futások, szökdelések (egy, páros, váltott lábon, oldalazva, galoppozva, stb.), ugrások (el/fel/le/át) és érkezések,

·        Irányváltoztatások, menekülés, üldözés (pl.: fogójátékoknál, sportjátékoknál),

·        Kúszások, mászások, függeszkedések (fel/le/át)

2. Helyzetváltoztató természetes mozgásformák:

·        Súlypont elmozdítások, támaszok,

·        Egyensúlyozások, gördülések, gurulások, átfordulások,

·        Forgások, fordulatok (vízszintes és függőleges tengely körül),

·        Nyújtások/hajlítások, fordítások, döntések, dőlések, lengések, függések,

·        Esések

3. Manipulatív természetes mozgásformák:

·        Gurítások, dobások, elkapások,

·        Rúgások, labdavezetések

·        Ütések kézzel, ütések eszközzel,

·        Húzások, tolások,

·        Emelések, hordások,

·        Egyéb eszközhasználati formák (pl.: karikaforgatás, kötélhajtás)

4. A természetes mozgásformák alkalmazása, továbbfejlesztése és gyakorlása egyedül, párban, csoportban, csapatban:

·        Mozgásos játékokban (pl. szerep-, szabály, feladat-, kreatív-, kooperatív, kontrollált versenyjátékok, sportjáték-előkészítő kisjátékok, népi gyermekjátékok) és mozgásos feladatokban

·        Torna-jellegű feladatmegoldásokban

·        Atlétikai-jellegű feladatmegoldásokban

·        Sportjátékok alaptechnikai és taktikai feladataiban,

·        Önvédelmi és küzdő jellegű feladatokban

·        Vízbiztonságot kialakító és úszó gyakorlatokban

·        Gyermektáncokban és egyszerűbb motívumkapcsolatokban

·        Prevenciós és rekreációs mozgásos tevékenységformákban (pl. testtartásjavítás, lábtorna, légző gyakorlatok, relaxációs gyakorlatok, sízés, korcsolyázás, túrázás, evezés, görkorcsolyázás, kerékpározás)

·        Speciális képességfejlesztő, fittségnövelő gyakorlatok különböző eszközök segítségével (pl.medicin labda, ugrókötél,  erősítő gumiszalag, gimnasztikai labda, pilates roller, KTK)

·        Edzettséget (fittséget) megtartó, növelő képességfejlesztő feladatokban

·        Alkotó (egyéni) és kooperatív (páros, csoport, csapat) mozgásos játékok, feladatok más műveltségterületeket is érintő témafeldolgozásokban

 

A mozgásos tapasztalatszerzéshez kapcsolódó személyiségfejlődési állapotok

1. Egyénileg végrehajtott mozgásformák hatása a tanulóra önmagára:

·         Mozgásos játékok - a saját test és saját tér érzékelése, testhatárok, testséma (önismeret, önreflexió)

·         Sportágjellegű elemek- tapasztalatszerzés a saját kompetenciáról (önértékelés), a nemek testmozgás során észlelhető hasonlóságairól, különbségeiről (nemi identitás)

·         Prevenciós és rekreációs tevékenységformák - saját test épsége, testi-lelki egészsége iránti felelősség verbalizálása, a mozgás, mint alkalmas eszköz megélése a feszültségek feloldására, a relaxáció 1-4 évfolyamnak megfelelő foka

·         Speciális képességfejlesztő mozgásos tevékenységformák- mozgásgátlás, akaratgátlás, késleltetés (önkontroll)

·         Alkotó, önkifejező, kooperatív feladatok, mozgásos tevékenységek - utánzások, élményszerűség átélése, érzelmi kötődés a sporthoz, testmozgáshoz (példakép)

2. Párban végrehajtott mozgásformák hatása a személyes folyamatokra:

·         Mozgásos játékok - mozgásöröm, kíváncsiság, felfedezőkészség (motiváció); mások véleményének tisztelete, egyszerű, választásos játékokban döntésképesség (döntéshozatal)

·         Sportágjellegű elemek- megfelelés a szabályoknak, szabályalkotás, irányítás általi alkalmazkodás (szabálytudat és alkalmazkodás)

·         Prevenciós és rekreációs tevékenységformák – saját és a társ testi épségének fontossága, rendszabályok (egészségvédelem)

·         Speciális képességfejlesztő mozgásos tevékenységformák - gyakorlás, bemutatás, fokozatos javulás (teljesítmény)

·         Alkotó, önkifejező, kooperatív feladatok, mozgásos tevékenységek - a mozgáshoz kapcsolt érzések felismerése az érzelmek verbális és nonverbális megjelenítése

3. Csoportban végrehajtott mozgásformák hatása a társas viselkedésre:

·         Mozgásos játékok - mások szándékának, véleményének, vágyainak tartós észlelése

·         Sportágjellegű elemek - szabálykövető társas viselkedés

·         Prevenciós és rekreációs tevékenységformák - a csoporthoz tartozás örömének megélése

·         Speciális képességfejlesztő mozgásos tevékenységformák - konformitás, társas serkentés, társas gátlás

·         Alkotó, önkifejező, kooperatív feladatok, mozgásos tevékenységek - hatásgyakorlás, belső folyamatok megosztása, győztes és vesztes reláción túli helyzetek (asszertivitás és konfliktuskezelés); a különbözőség észlelése és elfogadás

 

5-8. ÉVFOLYAM

A testnevelés és sport az 5-8. évfolyamon az ismeretek tudatos bővítésével és a gondolkodási műveletek fejlesztésével párhuzamosan fejleszti a funkcionális mozgásokat és a sportágspecikfikus mozdulatokat. Előidézi a sportági szabályok szerinti gyakorlást, egyidejűleg megalapozza és kialakítja a tanulóban az igényt a rendszeres délutáni szabadidős és versenysportra. A nevelés során kialakul a tanulóban a teljes körű személyes önismeret, a testi, lelki és szellemi képességek és lehetőségek reális meghatározása. Képes hatékonyan és kompetensen gyakorolni a testnevelés és sport feladatait, amely folyamatban a tanár és a kortársak által becsült értékek belsővé, és ezáltal teljesítményt motiválóvá válnak. Az önálló életvitel bővülő lehetőségeivel párhuzamosan erősödik a személyes felelősségvállalás a saját és mások épsége, egészsége iránt. A mozgásoktatás során, szervezett formában, külső kontroll mellett történik a verbális és nem-verbális kommunikációs csatornák által közvetített információk befogadása, analizálása. A kapott eredmények alapján képessé válik, hogy önállóan tervezze meg a válaszreakcióikat; tehát kialakul a tanuló formális műveleti gondolkodása.

 

Ismeretek

1. Mozgástanuláshoz kapcsolódó ismeretek

·        A térbeli, az energia-befektetésre vonatkozó tudatosság (idő, sebesség, erőkifejtés, mozgáslefutás) és a kapcsolatok felismerése a funkcionális mozgásokban és a sportági alaptechnikákban

·        Külső és belső információk a mozgásképről (pl.: visszajelentés, modell- és egyéni technika)

·        Mozgásspecifikus kommunikációs szabályok, formák, jelek és szervezőeljárások

2. Játéktevékenységhez kapcsolódó ismeretek

·        Testnevelési és sportjátékok (pl.: menete, folyamata, célja)

·        Játékszabályok (pl.: rögzített, változtatható, egyszerűsített, sportági)

·        Játéktípusok (pl.: sportági-előkészítő, kreatív, kooperatív, teljesítmény)

·        Játékstratégiák (pl.: támadó és védő alaptaktika, 1-1, 2-1 elleni játékmodellek, helyzetfelismerés)

3. Versenyzéshez kapcsolódó ismeretek

·        Sportágspecifikus alapszabályok és sportszerűség

·        Sportágak, versenyszámok

·        Olimpiatörténeti ismeretek, érdekességek

·        Híres magyar sportolók

4. Prevencióhoz és rekreációhoz kapcsolódó ismeretek

·        Fizikai fittségszint és követésének lehetőségei (pl.: testösszetétel, terhelés, motoros tesztek, átlagos- és kivételes adottságok)

·        Helyes testtartás és gerincvédelem (pl.: izomegyensúly, tartáskorrekció)

·        Rendszeres mozgás és sport hatása a szervezetre (pl.: prevenció, regeneráció, ártalmak)

·        Relaxáció (pl.: progresszív relaxáció, testtudat, önszabályozás)

·        Életviteli alapismeretek (pl.: egészséges étrend, bioritmus, higiénia, médiatudatosság, wellness, szenvedélybetegségek)

·        Biztonság (pl.: vízből mentés, közlekedés kultúra)

·        Környezettudatos kapcsolat a mozgás személyes használati tárgyaival (pl.: a hulladék keletkezésének megelőzése, szükséges mennyiségű sportfelszerelés, a felszerelés állapotának megőrzése, a pazarló felszerelés-vásárlások kerülése, a textilhulladékok csökkentése)

5. Alkotáshoz, önkifejezéshez és kooperativitáshoz kapcsolódó ismeretek

·        Gondolkodási műveletek (pl.: kombinálás, elvonatkoztatás)

·        Személyre vonatkozó információk, átélések (szorongás, függőség, holtpont, esékenység, lelki egyensúly, megküzdés)

·        Szocializációs tudás (kapcsolat, támasz, megosztás, együttműködés, ráhangolódás)

                            

Mozgásműveltséghez tartozó sportági és egyéb mozgásrendszerbeli specializáció

A mozgásműveltség fejlesztés ebben az életszakaszban a megszerzett természetes mozgáskészségekre (1-4.évf.) alapozva egyre szélesebb körű, sportágspecifikus mozdulatokba ágyazottan történik az alábbi felosztás szerint:

1. Mozgásos játékok

·        Testnevelési játékok technikai és/vagy taktikai elemekkel

·        Sportjáték előkészítő (kis) játékok technikai és/vagy taktikai elemekkel

·        Kooperatív testnevelési- és sportjátékok

·        A tanulói kreativitásra építő mozgásos játékok

·        Mozgásos népi játékok

·        Közösségépítő bizalom játékok

2. Sportágspecifikus technikai-, taktikai- és versenyelemek egyedül, párban, csoportban, csapatban

·        Torna jellegű feladatmegoldások (pl. gimnasztikai mozgássorok, talaj- és szertorna, RG, aerobik, gúla, gumiasztal)

·        Atlétikai jellegű feladatmegoldások (gyaloglás, futások, ugrások, dobások)

·        Sportjáték-előkészítő technikai-taktikai feladatmegoldások (pl. asztalitenisz, floorball, kézilabda, korfball, kosárlabda, labdarúgás, röplabda, tenisz, tollaslabda)

·        Önvédelmi és küzdő jellegű feladatok (pl. birkózás, karate, cselgáncs, ökölvívás, vívás)

·        Úszás és vizes sportok (pl. evezés, kajak-kenu, szinkronúszás)

·        Alternatív környezetben űzhető sportok (pl. lovaglás, kerékpározás, gördeszka, sízés, korcsolyázás, tájékozódási futás, freezbee)

3. Prevenciós és rekreációs mozgásos tevékenységformák  

·        A biomechanikailag helyes testtartás, a medence középállásának és a testtartásért felelős izmok izomegyensúlyának (pl. tartásjavító torna, lábtorna)

·        Jóga alapok (pl. gerincjóga, légzőgyakorlatok)

·        Stresszoldás és relaxáció (pl., progresszív relaxáció, autogén tréning) 

4. Speciális képességfejlesztő, az egészség szempontú fittség növelő és szinten tartó gyakorlatok

·        Kondicionális és koordinációs képességfejlesztés egyénileg, párban, csoportban különböző eszközök segítségével (pl. medicin labda, súlyzó, ugrókötél,  erősítő gumiszalag, gimnasztikai labda, KTK) és eszközök nélkül

·        Konkrét sportági tevékenységre és mozgásanyagra fejlesztett kondicionális és koordinációs képességfejlesztés (pl. sorozatugrások, szlalomfutás)

·        A testtartásért felelős izmok kellő nyújthatóságának és erejének fejlesztése (általános és konkrét sportági jelleggel)

·        Motoros tesztek

5. Alkotó, kooperatív (egyéni, páros, csoportos, csapat) feladatok, mozgásos tevékenységek

·        Táncok (pl. magyar néptáncok, társastáncok, moderntáncok, kreatív tánc, egyéb táncos mozgássorok, koreográfiák)

·        Segítségadás, tutorálás (pl. társ tanítás, vezetett felfedezés, tanuló által tervezett és vezetett tanulás) 

·        Mozgásos feladatok, játékok más műveltségterületeket is érintő témafeldolgozásokban (pl. projektnapok, osztálykirándulás, tematikus hetek, ünnepélyek)

 

A mozgásos tapasztalatszerzéshez kapcsolódó személyiségfejlődési állapotok

1. Egyénileg végrehajtott mozgásformák hatása a tanulóra önmagára:

·         Mozgásos játékok -: az élmények és önmagában zajló folyamatok elemzése, kognitív szintre emelése és verbalizálása (önreflexió)

·         Sportágspecifikus elemek - objektív mérések, teljesítmény, társas összehasonlítás által önmaga reakcióinak, saját testi és lelki határainak, korlátainak megismerése; a játék változó szerepeiben megjelenő viselkedés tapasztalása (önismeret); agresszió és érzelemszabályozás (önkontroll)

·         Prevenciós és rekreációs tevékenységformák - az egészség, mint érték elfogadása (egészség-védelem) a relaxáció 5-8 évfolyamnak megfelelő foka (érzelem és feszültségszabályozás)

·         Speciális képességfejlesztő mozgásos tevékenységformák - visszajelzések elfogadása, differenciált gondolkodás önmagáról, ellentmondások feloldása (önértékelés)

·         Alkotó, önkifejező, kooperatív feladatok, mozgásos tevékenységek – a mozgás, mint örömforrás keresése és az ezzel kapcsolatos pozitív és negatív érzések kifejezése, mintakövetés (példakép), a gondolatok mozgás általi kifejezése

2. Párban végrehajtott mozgásformák hatása a személyes folyamatokra:

·         Mozgásos játékok - önmagának megfogalmazott teljesítmény és új ismeretek szerzésének igénye; koncentrált figyelem a mozgástanulás és a mozgásművelés folyamán (motiváció)

·         Sportágspecifikus elemek - a sport, mint megküzdési lehetőség; kölcsönös egyetértésen alapuló társadalmi konvenciók, sportszerű és sportszerűtlen szituációk, belátáson alapuló alkalmazkodás (szabálytudat és alkalmazkodás); vitára és érvelésre épített döntéshozatal

·         Prevenciós és rekreációs tevékenységformák - a lányokra és fiúkra jellemző mozgásformák megismerése, nemi identitás kialakulása, nemre jellemző viselkedésformák,

·         Speciális képességfejlesztő mozgásos tevékenységformák - tudatos edzés, fárasztó gyakorlás vállalása a teljesítmény megtartásában, a teljesítmény növelésében, a siker, a kudarc élményének felismerése, növekvő belső kontrollra való törekvés (teljesítmény)

·         Alkotó, önkifejező, kooperatív feladatok, mozgásos tevékenységek – az öröm és bánat észlelése és megosztása a társsal; az újszerű, ötletes mozgásos cselekvések, kreatív megoldások együttes felfedezése

3. Csoportban végrehajtott mozgásformák hatása a társas viselkedésre:

·         Mozgásos játékok - társas környezettel való aktív kapcsolat, csoporthoz tartozás élménye, belátáson alapuló társas viselkedés, és a tartalmas személyközi kapcsolatok iránti vágy, a másik állapotának monitorozása, koncentrált figyelem a társakra, saját felelősségének észrevétele, önzetlen viselkedésre való képesség a csoport vagy a társai érdekében

·         Sportágspecifikus elemek – az egyén és csoport érdekei felismerése, és agresszió nélküli kifejezése, mások érdekeinek tolerálása, a versengő, problémamegoldó, kompromisszumkész, elkerülő, alkalmazkodó magatartás-formák felismerése, igény a szociális- és társas feszültségek oldására, tervek megvitatására, a nézeteltérések elfogadására, a megegyezésre törekvés és a konstruktív megoldások keresése (asszertivitás és konfliktuskezelés)

·         Prevenciós és rekreációs tevékenységformák - az egészséges kortárskapcsolatok megélése a sportolás és mozgás során

·         Speciális képességfejlesztő mozgásos tevékenységformák - hibajavítás kultúrájának kialakulása, csoportos teljesítmény személyiségre gyakorolt hatásának megérzése

·         Alkotó, önkifejező, kooperatív feladatok, mozgásos tevékenységek - csoporton belüli támasznyújtás, közös feladatok és terhek felvállalása, hozzájárulás a közös produktumhoz  

9-12. ÉVFOLYAM

A közoktatás kimeneti szakaszához közeledve a tudatos, rendszeres képzésben megjelenik a testkultúrához tartozó, az általános műveltséget fejlesztő szabály-, élettani, anatómiai, illetve sporttörténeti oktatás, megteremtve a szükséges alapot és lehetőséget a közép- és emelt szintű érettségi vizsga sikeres teljesítéséhez. A testnevelés és sport tartalma - már a kritikus gondolkodásra alapozva - a 9-12. évfolyamon tovább mélyíti és bővíti a sportolás, aktív pihenés alkalmazásához szükséges ismereteket és mozgásos tevékenységeket, kompetenciákat. Megteremti az élethosszig tartó mozgásos tevékenységekhez szükséges felelős döntések elegendő és rugalmasan bővíthető információs készletét. Kialakítja a társas viszonyokba ágyazott személyes identitást, és képessé teszi a fiatalt, hogy a sportban átélt konkrét élményeket szimbolikus síkon értelmezze, az élet más területén szerzett tapasztalataival összevesse és az összefüggéseket megértse.

Ismeretek

1. Az egész életen át fenntartható mozgásos tevékenységekhez kapcsolódó ismeretek

·        Aktuális fittségi állapotnak megfelelő rendszeres mozgásos tevékenység választásának szempontjai

·        Rekreációs edzéselméleti alapismeretek

·        Lakókörnyezetből adódó sportolási lehetőségek felismerése, közösségszervezés

·        Pozitív befolyásolás a közvetlen társas környezet (pl.: család, barátok, munkahely, lakókörnyezet) környezettudatos magatartására

·        Társas összetartozás mozgásműveltségi területei (pl.: néptáncok, történelmi társastáncok, egyéb társastáncok, tréfás vetélkedők mozgásos feladatokkal)

2. Játéktevékenységhez kapcsolódó ismeretek

·                    Játéktípusok, szabályok, stratégiák működtetéséhez szükséges gyakorlati ismeretek közösség- és csapatépítő funkcióval

·        Sportági játékszabályok (pl.: rögzített, változtatható, egyszerűsített, játékvezetés)

·        Játékstratégiák (pl.: támadó és védő alaptaktika, emberelőnyös, emberhátrányos játékszituációk)

·        Animáció

3. Versenyzéshez kapcsolódó ismeretek

·        Élsport és hobbisport (szabadidősport) fogalmi elkülönítése

·        Sportági ismeretek

·        Sport és szervezetei

·        Sporttörténeti ismeretek, érdekességek

·        Versenysport edzéselméleti és pszichológiai alapjai

·        A teljesítményfokozás egészséges és káros formái

4. Prevencióhoz és rekreációhoz kapcsolódó ismeretek

·        Az optimális fizikai fittség fenntartásának programja (pl.: edzésprogram, önellenőrzés táplálkozás, pihenés, alvás)

·        A közvetlen és tágabb környezet mozgásgazdag életvitelt befolyásoló hatásai

·        Az egészséges életvitelt befolyásoló döntés szempontjai

·        Gerincvédelem, helyesen végzett tartásjavítás

·        Változtatási hajlandóság az egyéni hibás rutinokban

·        Relaxáció (meditáció, imagináció)

5.  Alkotáshoz, önkifejezéshez és kooperativitáshoz kapcsolódó ismeretek

·        Információs tudásátadás, mások tanítása, tutorálás

·        Minden szintű gondolkodási művelet (kritika, szimbolizáció)

·        Személyes folyamatok (identitás, harmónia, bizalom, autonómia, sors, stressz, cél, határok)

·        Különféle közösségekben együttélésre alkalmas szocializáció (társadalom, csoporttöbblet, konfrontáció, nemzeti önazonosságtudat, családi szerep)

Mozgásműveltséghez tartozó sportági és egyéb mozgásrendszerbeli specializáció:

Ebben az életszakaszban a természetes és szerkesztett mozgásformák (1-8.évf.) a helyi lehetőségeknek és igényeknek megfelelően további sportágspecifikus mozdulatokkal, sportágakkal, mozgásrendszerekkel bővülnek.

1. Mozgásos játékok

·        Bonyolultabb testnevelési és sportjátékok 

·        Stratégiai jellegű, az életszerepekre felkészítő játékok

·        Inklúzióra érzékenyítő játékok

·        Kooperatív, kreatív testnevelési és sportjátékok (pl. játékszabályok dinamikus változtatás, esélykiegyenlítő játékok, fordított eredményszámítás)

2. Sportágspecifikus technikai-, taktikai- és versenyelemek egyedül, párban, csoportban, csapatban

·        A középszintű érettségi mozgásanyagára történő felkészítés (torna, RG, atlétika, labdajátékok, küzdősport, úszás)

·        Egyéb torna-jellegű mozgásrendszerek (pl. aerobic, gimnasztikai mozgássorok gumiasztal, gúla)

·        Egyéb sportjátékok technikai-taktikai feladatmegoldásai (pl. asztalitenisz, floorball, korfball, tenisz, tollaslabda)

·        Önvédelmi és más küzdősportok (pl. capoeira)

·        Vizes sportok (pl. evezés, kajak-kenu, szinkronúszás, vizilabda)

alternatív környezetben űzhető szabadidősportok (pl. lovaglás, kerékpározás,

3. Prevenciós és rekreációs mozgásos tevékenységformák  

·        Biomechanikailag helyes testtartás és a medence középállásának tudatos kontrollja

·        Stresszoldás és relaxáció (pl. légzőgyakorlatok, progresszív relaxáció, autogén tréning) 

·        Jógairányzatok, pilates, intimtorna, nia stb.

4. Speciális képességfejlesztő, egészség szempontú fittség növelő és szinten tartó, valamint testtartásjavító gyakorlatok

·        Általános és sportágspecifikus bemelegítő mozgásanyag tervezése és feladatmegoldásai

·        Kondicionális és koordinációs képességfejlesztés és tervezés egyénileg, párban, csoportban különböző eszközök segítségével (pl. pulzusmérő, mozgásszenzorok, medicin labda, súlyzó, ugrókötél, erősítő gumiszalag, gimnasztikai labda, pilates roller, TRX, erőgépek) és eszközök nélkül

·        Konkrét sportági tevékenységre és mozgásanyagra fejlesztett kondicionális és koordinációs képességfejlesztés (pl. sorozatugrások, szlalomfutás)

·        A testtartásért felelős izmok kellő erejének és nyújthatóságának fejlesztése a helyesen végzett tartásjavító tornával (általános és konkrét sportági jelleggel)

·        Motoros tesztek

5. Alkotó, kooperatív (egyéni, páros, csoportos, csapat) feladatok, mozgásos tevékenységek

·        Táncok (pl. magyar néptáncok, társastáncok, moderntáncok, kreatív tánc, egyéb táncos mozgássorok, koreográfiák)

·        Segítségadás technikái, tutorálás gyakorlata (pl. társtanítás, vezetett felfedezés, tanuló által tervezett és vezetett tanulás) 

·        Mozgásos feladatok, játékok más műveltségterületeket is érintő témafeldolgozásokban (pl. projektnapok, osztálykirándulás, tematikus hetek, ünnepélyek)

 

A mozgásos tapasztalatszerzéshez kapcsolódó személyiségfejlődési állapotok

1. Egyénileg végrehajtott mozgásformák hatása a tanulóra önmagára:

·         Mozgásos játékok- saját test szemlélése, elfogadása, változásainak követése, és az ezzel kapcsolatos félelmek, szorongások, frusztrációk megfogalmazásának képessége (önreflexió)

·         Sportágspecifikus elemek - átgondolt és tervszerű problémamegoldás, amiben helyet kaphat az életkorra, az egyénre és a helyzetre jellemző érzelmi fűtöttség (önkontroll) a sport által a pillanatnyi kiteljesedés (flow) élményének megélése, önmagához képest a legjobb teljesítmény elérésére, a siker átélése, a kudarc elfogadása és az azzal való megküzdés (teljesítmény)

·         Prevenciós és rekreációs tevékenységformák - képességeinek, lehetőségeinek, cselekvései motívumának széles körű ismerete; határainak átlépése (önismeret, önfejlesztés); a nemnek megfelelő mozgás dinamikájának és/vagy harmonikus esztétikájának átélése és tudatos felvállalása (nemi identitás); a relaxáció 9-12. évfolyamnak megfelelő foka (érzelem és feszültségszabályozás)

·         Speciális képességfejlesztő mozgásos tevékenységformák - tudatos terhelésen, méréseken, önkontrollon alapuló teljesítményfejlesztés, a divat és a média testkultúrára ható kedvező és kedvezőtlen tényezőinek szétválasztása (értékfelismerés, önértékelés)

·         Alkotó, kooperatív feladatok, mozgásos tevékenységek – az egyén számára legmegfelelőbb, pozitív fizikai. szellemi és érzelmi hatást eredményező testmozgások és sportoló közösségek, helyszínek önálló választása – élethossziglan fenntartható attitűd

2. Párban végrehajtott mozgásformák hatása a személyes folyamatokra:

·         Mozgásos játékok - Sportágspecifikus elemek - a sporttevékenységek közben felmerülő saját és társas problémák megoldása, és ellentmondásos helyzetek, etikai dilemmák ütköztetése (szabálytudat és alkalmazkodás); egyéni és helyzetből adódó sajátosságok mérlegelése, az objektív megoldások keresése

·         Prevenciós és rekreációs tevékenységformák - az öröm, mint pozitív életérzés melletti tudatos döntés, közös élmény, az egészség és a mozgásra fordított szabadidő megteremtésének egymást erősítő igénye (motiváció); saját és társ testi épsége iránti felelősség vállalás (egészség védelem) a serdülőkor specifikus feszültségeinek és érzelmi hullámzásainak felismerésére és a sport általi oldása a barátokkal közösen

·         Speciális képességfejlesztő mozgásos tevékenységformák - a növekvő teljesítmény, sporteredmény objektív elismerése, öröm a másik ember teljesítménye felett, pozitív megerősítés

·         Alkotó, kooperatív feladatok, mozgásos tevékenységek - helyzettől függően eredeti, ötletes megoldások kialakítása, a szabályok időleges, társ által megerősített felfüggesztésének, módosításának lehetősége (kreativitás)

3. Csoportban végrehajtott mozgásformák hatása a társas viselkedésre:

·         Mozgásos játékok - a társak és a csoport irányítása a csoport közös érdekeinek figyelembe vételével, problémamegoldási stratégiák egyeztetése, miközben saját és mások érdekeit mérlegeli és egyezteti (asszertivitás és konfliktuskezelés)

·         Sportágspecifikus elemek - csapatsiker iránti vágy, ellenfél tisztelete,  csoportkonszenzus elősegítése, mások részvételének serkentése a játéktevékenységek során; az egyén, a csoport és a társadalom szempontjait megismerő és integráló döntéshozatali igény

·         Prevenciós és rekreációs tevékenységformák -  a „fair-play” szabályainak betartása, felelősségvállalás társak egészséges életmódja iránt

·         Speciális képességfejlesztő mozgásos tevékenységformák – a társak gyenge, esetleg sérült oldalának segítése, az erősségek elismerése, támogatása

   Alkotó, kooperatív feladatok, mozgásos tevékenységek - aktív részvétel a sportrendezvények szervezésében, önkéntes és alkotó részvétel a civil sportszerveződésekben; saját szerepe megtalálása – a sport által – a társadalmi felelősség vállalásban.





Comments