TETSZIK? "LÁJKOLJ" és KÜLDD TOVÁBB A FACEBOOKON! - A DAPE csapat :)

Küldetésünk
A XX. századi testnevelésünk nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. A magyar lakosság mindössze 9 %-a sportol rendszeresen, szemben az európai 30%-kal. Tanulóink jelentős része utálattal, negatív "élmények" tömegével hagyja el az általános és középiskolai testnevelésórákat.  A HuNPASS 1.0 kutatás szerint a (vizsgált) 3022 fő 7-12. évfolyamos tanuló közül 62% lecserélné a mostani testnevelés óráit valamilyen más jellegű, de mozgásos tanórára. VALAMI NAGYON NINCS RENDBEN!
Célunk, hogy a tradicionális testnevelési gyakorlatot a 21. század kihívásaihoz igazítsuk. Ez gyökeres változtatási kényszert jelent az óvodától egészen a középiskola végéig. A DAPE testnevelés módszertan fejlődésközpontú, jövőorientált és részvételt támogató. Szakít a versenycentrikus, kudarctűrésre alapozó, énképromboló eljárásokkal, és modern, tanulóközpontú, esélyegyenlő tanulási tartalmakat közvetít. 

...Ez az oldal azért jött létre, hogy azoknak a testnevelőknek, tanítóknak, óvodapedagógusoknak nyújtson inspirációt, akik nem pusztán letudni akarják az óráikat, foglalkozásaikat. Akik tovább szeretnék gondolni, mi a célja a testnevelésnek, hogyan lehetne szerethetőbbé, sikeresebbé tenni a mai magyarországi testnevelés órákat. És nem mellékesen azoknak, akik sejtik-tudják, a testnevelés sokkal több, mint motoros tevékenységek felmérése...

Ma (2011.09.08) regisztrált az 50. felhasználónk! Várjuk a további regisztrációkat....

A RAABE II. országos tanévindító konferenciáján elhangzottak két részes tanulmány formájában letölthetők a regisztrációt követően.

Népegészségügyi Képző- és Kutatóhelyek Országos Egyesületének V. konferenciáján (2011.09.01) elhangzott testneveléssel kapcsolatos kérdésekre Dr. Rétsági Erzsébet válaszol. A kérdések és válaszok megtekinthetők ITT.

 

Csatlakoznál hozzánk? Hasonló szemlélettel gondolkodsz a testnevelésről? Kattints IDE és regisztrálj!

Miért érdemes regisztrálni? 
Mert a regisztráció után ingyenesen letölthetővé válnak legfontosabb szakmai anyagaink, amelyek tudományos és módszertani szempontból is iránymutatóak:

1. Vass Zoltán, Boronyai Zoltán és Csányi Tamás tanulmányai a DAPE, fejlődésközpontú, esélyegyenlő testnevelésről, valamit a fiatalok egészségével, mozgásos viselkedésével kapcsolatos legújabb tudományos ismeretekről. 

2. Vass Zoltán teljes könyve (e-book formában), amely címe a "Mozgás és értelmi fejlődés a dinamikus rendszerelmélet tükrében" 

 ISKOLAI HÍREK



Jövőorientált-egészségtudatos magyar nemzet: utópia vagy reális jövőkép?!

A tananyag továbbra is divatjamúlt és nem alkalmas a kor kihívásainak hatékony kezelésére.
Gondola.hu - 2011. június 15. 09:20

Részletek...

Baljós Árnyak a megújuló, minőségi testnevelés oktatásban






Magyar Hírlap 2011.03.05.

Reformok előtt a testnevelés Bővebben a mai Magyar Hírlapban

A mennyiségi mellett tartalmi megújulást szorgalmaz a kormányzat az új Nemzeti /Alaptantervben

Kötelező lesz a heti öt tornaóra (Fotó: MH)



A testneveléshez kapcsolódó további cikkek (2011)





ÓVODAI HÍREK



Egészségre nevelés az óvodában

2010.05.11. Siófoki Napilap

Szemléletváltásra van szükség az óvodai testnevelésben- ez volt az üzenete Csányi Tamás siófoki előadásának.

Részletek...

KUTATÁSI HÍREK


HuNPASS 1.0. (Magyar Nemzeti Fizikai Aktivitás Iskolai Kutatás)  eredményei  a vizsgált 27 iskola, 7-12. évfolyamos, 3022 tanulójának kérdőíve alapján.

A HuNPASS 2.0. további 4112 tanulói kérdőívvel feldolgozás alatt áll.

A HuNPASS kutatási portál, az intézményértékelési modell  és ateljes kutatási jelentés eléréséhez         KATT IDE!

Összefoglaló eredmények és ajánlások

  • A lányok és fiúk fizikai aktivitási szintje az életkorral folyamatosan csökken. A fiúknál mintegy 14%, a lányok esetében pedig 35%-os a középiskolai évekre tehető aktivitáscsökkenés mértéke.
  • Az improduktív (nem tanulásközpontú) passzív szabadidős tevékenységekkel (képernyő előtt töltött idő) átlagosan napi 3 órát töltöttek a fiatalok.
  • A tanulók több mint fele kevesebbet, mint egy órát olvasott a házi feladaton kívül a kitöltést megelőző 7 napon, továbbá a diákok 37%-a kevesebb, mint egy órát töltött házi feladataival a vizsgálatot megelőző héten.
  • A tanulók mindössze negyede közlekedett aktívan az iskolába, amely például biciklivel, görkorcsolyával, gördeszkával, vagy gyalog történik.
  • A megkérdezett fiatalok 37%-a gondolja úgy, hogy elég számára az iskolában szervezett mozgásos lehetőségek száma. Minden harmadik tanuló számára nem fontos, hogy egyáltalán van-e lehetőség az iskolában rendszeresen mozogni.
  • Csupán minden tizedik tanuló végez szervezett testmozgást az iskolán belül és kívül is egyaránt. Minden ötödik fiatal egyáltalán nem vesz részt szervezett testmozgásban az iskolai testnevelésórán kívül.
  • A tanulók 18%-a vesz részt valamilyen iskolai házibajnokságban, mint csapattag.
  • A tanulók 15%-a vesz részt iskolák közötti sportversenyben, diákolimpián.
  • A tanulók 31%-a tagja iskolán kívüli sportegyesületnek, sporttanfolyamnak.
  • A tanulók 41%-a nem jár heti rendszerességgel edzésre, vagy mozgásfoglalkozásra.
  • Csak 32% jár hetente 3 vagy több mozgásfoglalkozásra, vagyis sportol rendszeresen.
  • A tanulók 25%-a soha nem volt tagja semmilyen iskolán kívüli sporttanfolyamnak, sportegyesületnek.
  • A tanulók 17%-ban sem az iskolában sem az iskolán kívül, sem szervezetten, sem önállóan nem végeznek heti rendszerességgel testmozgást.
  • A tanulók 72%-a szokott önállóan heti rendszerességgel testmozgást végezni.
  • A tanulók 48%-a jár hetente legalább 2 alkalommal valamilyen iskolai vagy iskolán kívüli mozgásfoglalkozásra, amely majd 20%-kal alacsonyabb, mint a 4 évvel korábbi HBSC (2007) kutatás értéke.
  • A diákok több, mint 4/5-e úgy véli fontosak az iskolájuk számára, hogy pozitív érzelmeik legyenek a testmozgásokkal szemben, vagy hogy az iskola tájékoztatást adjon számukra a mozgáslehetőségekről.
  • A tanulók szerint az iskolák ugyanakkor sajnos nagyobb hangsúlyt fektetnek a versenysportokban való részvételre, mint a szabadidősportokra, ami pedagógiai szempontból mindenképpen kedvezőtlen a legtöbb iskolás számára.

 

AJÁNLÁSOK:

·        Az általános fizikai aktivitási szint serdülőkor előtti szinten tartásának, illetve a csökkenés minimalizálásának érdekében – kiemelten a lányok esetében – fejlesztéseket kell végrehajtani a középiskolákban. A fejlesztés egyik irányát a kötelező iskolai testnevelés oktatás, másik irányát a szabadon választható döntően szabadidős tanórán kívüli foglalkozások kellene hogy jelentsék.

·        A tanulók számára viszonylag széles spektrumú szabadidős sportköröket kellene biztosítani az iskolában. A kutatásunk szerint a tanulók 35%-a számára nem fontos, hogy van-e egyáltalán választható mozgáslehetőség az iskolában, ami alapvető motivációhiányról tanúskodik. A másik oldalról ugyanakkor a vizsgált 27 iskola megkérdezett tanulói közül csak minden negyediket tud az iskola valamilyen mozgásprogramba bevonni.

·        Az iskolák közötti sportversenyek rendkívül kevés diák számára biztosítanak sportolási lehetőséget, ráadásul nagy valószínűséggel azon tanulóknak, akik egyéb keretek (egyesületi) között is rendszeresen versenyeznek. Növelni kell a nem versenyszerű, mindenki számára elérhető szabadidős mozgáslehetőségek számát az iskolákban. Ebbe főleg azt a 25%-nyi diákot kell bevonni, aki soha nem volt tagja semmilyen iskolán kívüli sporttanfolyamnak vagy sportegyesületnek.

·        A napi fizikai aktivitási ajánlásunkat napi 60-90 perc közötti közepes és nagy intenzitású aktivitásban határozzuk meg. (Támaszkodva a WHO és Andersen és mtsi, 2006 ajánlására)

·        Ugyanezen a szinten szükséges tartani az improduktív képernyő előtt töltött napi passzív szabadidőt, lehetőleg a hét minél több napján.

·        A hetente 2-3 alkalommal végzett önálló erő- és hajlékonyságfejlesztés beépítése a hetirendbe újszerű területet jelenthet különösen azon tanulók esetében, akik nem vesznek részt semmilyen szervezett mozgásprogramban.

·         A diákok 38%-a NEM támogatja a mindennapos testnevelésórát, ugyanakkor 92,5% szerint szükséges, hogy minden nap mozogni tudjon az iskolában.

·        A megkérdezettek 62%-a szívesen lecserélné a jelenleg megszokott iskolai testnevelésóráját valamilyen más jellegű, de mozgásos tanórára. Ennek háttértényezői között említjük, hogy a tanulók a „mit nem szeretsz a testnevelésóráidban” kérdésre 16 lehetőség közül 1. helyen az „egyhangú és unalmas” opciót nevezték meg, és 3. rangszámmal értékelték a tanóra osztályázásával kapcsolatos problémákat.

·        A testnevelésórák „színessége” változatossága, értékelésének mikéntje rendkívüli szerepet tölt be tehát az iskolások tantárgyi gondolkodásában. Ezt fokozottan szem előtt kell tartani a tantárgyi tartalmak tervezésekor. A tanulókkal történő együttműködés szükségessége az éves mozgásprogram (tanmenet) megtervezésekor komoly pedagógiai lehetőségeket rejt magában. Az indirekt, a tanulót a középpontba helyező tanítási technikák térnyerése a modern testnevelési gondolkodás alapját is jelenti.